1. |
I
07:36
|
|||
|
Én, a Nap, az egész világból jövök
s magamat oda szórom szét.
Mindig és mindenütt hatalmamban állok,
testemben - e bölcs kőben -
ragyog a három menedék.
Isten ott kavargott a szelek alatt
Ahol Krisztus teste végtelen alakban tartalmazza Krisztus testet
Jupiter mondta: legyen tudat, és nem lett Semmi.
Én mondtam, legyen Jupiter, és kigyulladtam.
A felső vizeket káromló hataloméhségként szántottam fel a formálás előtti idők óceánját, mikor meg idő sem volt - elvágva ezzel a fényt a teremtés többi részétől, és örök paradoxonná magasztositva a lélegzetet.
Tomboló holdak, Bordán lőtt Jupiter!
Ki vagy te, büszke holdalak?
Képeink egyformák, a virágok elnyíltak, illatuk elnyomta a homály. Csak Nárcisz szelleme lebegett a sírhantok felett.
Ébren vagy még?
Ébren vagy még?
Ébren vagy még?
Elfelejtetted az egyetlen imát?
Ne várd meg az Isten halálát!
|
||||
2. |
||||
|
Ó nagy síkság
akit még az Iszter is elkerül
akit akármennyire szeretnék
nem tudok imába foglalni
mert kegyetlenségednél csak
a semmilyenséged hatalmasabb
Ó nagy síkság
Megmenthetnélek
De fáj a hatalmad felettem
És fáj a hatalmam feletted
És elnyűttek mind a lelkeink
És irgalmasok az antikrisztusok
hatalmat szereztél a földön krisztusom
de ki fog a mennyben lyukat kaparni
néked szent olaj ó kardomban a hegy
végtelen éjjelek körző-vonalzója
kozmikus hegek sószórója
folyamló hegyeink kimért kegyelete
atyaságunk hiátusának testvérfigurája
és végül
szeretetünkben az egyetlen oly elem
ami nem világítja be a menóra csúcsát
egy darab ég vagyok
akit magához rántott a rög
akit újra és újra felparcelláznak
egyre kisebb darabokra
ahogy egyre több leszek
ahogy az isteneket
felparcellázták és kiosztották
ahogy kiosztják Krisztus
parcellás testét újra és újra az égben
ahogy a felparcellázott Dionüszoszt
szétosztják Egyiptomtól az Alföldig
ahol a házaim egymástól elfelé épülnek
és egymástól elszaladnának
ha nem kötné őket a rög
de mégis szétgurul égtermészetem
mert nem az alvilág rántja magához
minden parcellám története
egybevág az eucharisztiával
Eljöttem én, a fényleviátán,
Levitálsz árván, fényteli Sátán.
|
||||
3. |
Happy
10:40
|
|||
|
NETI NETI
HAPPY HAPPY
And I watch your sins unfold in the vast spirit of man
And I cut the soil as you cut the throat
And we watch as we end
End the sins and end the end
And we might even become free of judgement
But alas not before
Before our sins unfold
NETI NETI
HAPPY HAPPY
Happiness is the enemy of freedom
I am the enemy of freedom
But I am not happiness
Happiness is my enemy
But I am not freedom
Life is the enemy of death
I am the enemy of life and death
But I am not life and death
Nor not life and not death
Nor life and not death
Nor not life and death
NETI NETI
HAPPY HAPPY
Mind is the enemy of the soul
I am the enemy of mind
Yet I am not my soul
My soul is not happiness
My thoughts are not happiness
Happiness is not happiness
Happiness is the enemy of happiness
NETI NETI
HAPPY HAPPY
|
||||
4. |
Ég
13:04
|
|||
|
Trees fill my dreams as gold fills the sky
It’s the reign of your body in my dreams I deny
Sky fills the fields as you fill the I
It’s the reign of your soil in my soul I deny
Satanic mantras torture the sky
I’m heavy with myself and thou I deny
Unholy wisdom reigns as we fly
It’s the reign of the dog Christ in us I deny
I AM THE SKY
I CUT MYSELF OPEN
and I pour out all your loves and pains
I’m pouring demons and angels at my will
I host all the lost stars
I’m decadence
and ascension
I’m waiting for a god to fill my wound
but all I hold in my hand is a lance
I bleed saints
I bleed dogs and cats
I’m above all and below you
waiting for the final trumpet
and the final penetration
I cut myself open to be more like you
the earth, the production
all there is is me
yet I disappear in my openness
and all I pour is the nothing in me
and rain and trees and antichrists
I AM THE SKY
I CUT MYSELF OPEN
I will not heal
my blood is the final rain
I sweep away all your pain
I call forth a golden thread
on which I send you gods
all of them is me
I’m descending
as blood on the golden thread
a minor saint tries to climb up
on that blood-soaked thread
then we both realize
that I am his christlike hands
and I am his christlike lance
and I am my own murderer
thus I write a gospel on me
according to me
“the cosmic murderer”
I’m all I can procreate
but why should I
if there is no god beyond me
if I’m transcendent after all
in my openness
in my nothingness pouring out
along with cats and dogs
and the four elements and the fifth
along with moons leaving their path
to join the falling suns in me
along with decadence
along with songs of all sorts
along with saints of all ranks
along with elaborate knowledge of all gods
and that I will not heal… but
I will emerge as all the Christs!
|
||||
DVX NVX Budapest, Hungary
Géza Kulcsár
Tamás Boros
Martin Mikolai
If you like DVX NVX, you may also like:
Tierra De Las Brujas
by LNR TMB
All proceeds through tomorrow from this dark, claustrophobic synth EP go to RAICES Texas.
go to album
Towards the Blackest Skies
by Rites of Fall
Dark ambient that is cinematic in scope and industrial in tone.
go to album
A beautifully haunting record from ARIGTO with atmospheric drones that shapeshift constantly.
go to album
WHAT IS HIDDEN
by stefan weglowski
Polish composer Stefan Weglowski created this absorbing, unsettling, atmospheric set for an art exhibition by Bartek Arobal Kociemba.
go to album
Various Artists - Farewell Notes
by UNDER MY FEET.
This brilliant compilation from UK label Under My Feet offers scorching songs from a who’s who of experimental electronic music.
go to album
Overgrown
by Kjostad / Ligature
This split EP from Kjostad and Ligature balances moody, unsettling electronics with wild sheets of noise.
go to album
La Bellezza Del Cemento
by Code 0066
Carefully sculpted industrial techno that pulses with what feels like a living heartbeat, the latest from experimenter Alessandro Lerario.
go to album
